blogness

5 ok, amiért nem vennék újra MacBookot és 5, amiért hiányozni fog

2018. november 13. - blogness

Immár valamivel több, mint 6 éve használom a MacBookomat (MacBook Air 2012) így sajnos - ahogyan az az ilyen technikai kütyüknél lenni szokott - egyre jobban érik a csere szükségessége. Ezen gondolkozva összeszedtem pár gondolatot arról, hogy miért nem az Apple-től veszem majd a következő készülékemet.

Elsőként álljon itt tehát az az 5 legfőbb negatívum, ami miatt úgy döntöttem, hogy legközelebb már nem MacBookot veszek.

 

1. Tovább romló ár-érték arány

Már 2012-ben is baromi drága volt egy jól konfigurált MacBook, de azóta véleményem szerint az árak relatíve még tovább emelkedtek, ami különösen azért fájó, mert MacBookok versenytársai sokat erősödtek és így már koránt sincs akkora minőségbeli különbség, mint annak idején volt. Ez főleg amiatt is lehet így, mert tulajdonképpen a legfőbb alkatrészek többségét az Apple továbbra is más gyártóktól szerzi be, tehát nem saját innovációja. Természetesen súlyosbítja a helyzetet a magas magyar áfa és az itthoni és az amerikai bérszínvonal különbsége.

 

2. Az Office programcsomaggal való állandó szenvedés

Már az elmúlt években is folyamatosan a határán voltam annak, hogy csak amiatt megváljak a Macemtől vagy legalábbis az operációs rendszertől, mert az Office programcsomag általam használt fele (Excel, PowerPoint, Word) egyrészt nem tudott annyi funkciót (például évekig magyar helyesírásellenőrzés se volt), amennyit a szoftver Windowsos változata (és amennyit én munkához használni akartam), másrészt állandóan lefagyott/kidobott/összeomlott. Aztán valahogy mindig az utolsó csepp körül jött egy nagyobb szoftverfrissítés, ami a gondok egy részét megoldotta és egy időre lenyugtatott. Viszont az összes javítás és frissítés ellenére a Maces Officeon erősen érezhető, hogy még most sem tud mindent, és amit tud azt se olyan biztosággal, mint Windowsos társa. Egyszerűen rendszeridegen.

 

3. A .EXE dilemma

Tudom, hogy a Windowsos programokkal való kompatibilitás hiányolása ugyanolyan dolognak tűnhet, mint kitalálni, hogy Magyarországon narancsot kéne termeszteni, de csak egy Maces tudja igazán mennyire megnehezíti időnként az életet, hogy nem tudunk megnyitni .EXE kiterjesztésű fájlokat, programokat. Léteznek természetesen kerülőutak (Parallel Desktop, stb.), de azért az mégsem ugyanaz, főleg, hogy ezek a megoldások több gigányi értékes merevlemezterületet foglalnak el (és én meg speciel nem azért vettem Macet, hogy végül azon Windows fusson).

 

4. Drága kiegészítők, javíttatás

Tudom, hogy az anyagiakat már az első pontban is érintettem, de nem tudom nem megemlíteni, hogy mennyire drágák a különböző kiegészítők, különösen a hivatalos eredetik. Például csak amiatt, hogy egy MacBook Airt az ember külső kijelzőhöz csatlakoztathasson 5-10 ezer forintos átalakítót kell vennie (arról nem beszélve, hogy ilyen drága gépnél az ember elvárná, hogy egy HDMI átalakítót legalább adjanak hozzá), és természetesen, ahogy ez az ilyen kiegészítőkkel lenni szokott, az ember hajlamos elveszteni őket és mehet újra megvenni.

A kiegészítőkön túl természetesen azt sem lehet olcsón megúszni, ha ne adj isten a gép javításra szorulna - bár ez gondolom az Apple termék tulajdonosokat nem lepi meg. A dolog ott kezdődik, hogy a MacBookok esetén is a "nem javítunk, cserélünk" policy dominál. Ezen túl meg ugyanúgy működik a dolog, mint az autók esetén. Drága autóba drága az alkatrész, olcsóba olcsóbb, ami helyenként még a munkadíjban is meglátszik, hiszen a drágábbak jellemzően egyben bonyolultabb szerkezetek is. Szóval egy egyszerű kiömlő ital okozta károk javítása is sokszor százezer forint felett áll meg, míg egy aksicsere is akár 40 ezer forintba fájhat.

 

5. Az Apple USB-C beakadása

Az Apple rajongóknak már Steve Jobs idején is hosszú évekbe telt megszokni, hogy sokszor a cég termékkínálata előrébb jár, mint a fogyasztói szokások. Erre volt tipikus példa az audioeszközökkel való kompatibilitást szolgáló Jack aljzat megszüntetése az Iphoneok esetén (ami egyébként nekem mai napig hiányzik, inkább lenne a telefon pár milliméterrel vastagabb), de látszólag ezen azért a fogyasztók valamiképpen túltették magukat. Egy MacBook Air féle ultrabooknál már azt is megszoktuk, hogy a külső képernyőhöz külön átalakító kábel kell (nem kellemes, de ám legyen).

De az, hogy egy hagyományos csatlakozóval rendelkező pendriveot, vagy más régi típusú USB fejjel rendelkező eszközt  - és ilyenből sok van ám: fényképezők, nyomtatók, külső merevlemezek, töltők - ne lehessen bedugni, az szerintem maga a felhasználók ellen elkövetett arrogancia-bűntett. Persze a legviccesebb az egészben, hogy így még a cég többi termékét se tudjuk külön átalakító nélkül csatlakoztatni (se egy Iphone-t, se egy Ipad-et például). Ez nálam a végső döntő érv és az utolsó csepp a pohárban. Ez már nem kényelmi kérdés, hanem bőven használhatósági.

 

-----

 

A kiegyensúlyozottság kedvéért álljon itt 5 olyan dolog is, ami hiányozni fog a csere után:

1. Egyszerű használat

Annak ellenére, hogy magamat jóval átlag feletti felhasználónak sorolnám be, még így is sokszor sokat könnyít az életemen a MacBookok operációs rendszerének felhasználóbarátsága. A gyors működés és a letisztult design mellett leginkább azt emelném ki, hogy a programok telepítése pontosan olyan egyszerű és gyors, mint egy okostelefon esetén.

 

2. Kvázi vírusmentesség

Tisztában vagyok vele, hogy már több ezerszer megcáfolták azt a máig közhiedelemben lévő állítást miszerint a MacBookok nem lehetnek vírusosak, még így is azt kell hogy mondjam, hogy egy számítógépes kártevő beszedésének az esélye egy ilyen gépen jóval-jóval alacsonyabb, mint Windowsos társain. Nekem például 6 év alatt olyan fertőzés nem került a gépemre, ami a vírusirtónak gondot okozott volna, sőt egyáltalán kártevőből is iszonyat kevés volt.

 

3. Nem kell állandóan újratelepíteni, ingyenes és egyszerű operációs rendszer frissítések

Egy másik dolog, ami biztosan hiányozni fog, hogy az elmúlt 6 évben egyszer sem volt szükség a számítógép újratelepítésére, azaz a sok éves használattól és az ezalatt feltelepített majd időnként törölt programoktól tulajdonképpen semmit sem lassult a rendszer.

Az ingyenes operációs rendszer frissítés, mint pozitívum pár éve, a Microsoft üzleti modell váltása előtt talán még fontosabb lett volna, de még most is mindenképpen fel kell, hogy kerüljön erre a listára. Röviden arról van szó, hogy a MacBookok ugyanúgy, mint például az Iphone-ok ingyenesen megkapják a nagyjából évente frissítésre kerülő új operációs rendszert, ráadásul pont ugyanolyan egyszerű telepíteni őket.

 

4. Átgondoltság, minőség

Az ember - főleg amíg egy másik gép elé nem ül - hajlamos elfelejtkezni például olyan apróságokról, hogy milyen kényelmes is, hogy a laptopot egy kézzel is fel lehet nyitni, mert pont olyan erősre van állítva az ellenállás, hogy a billentyűzetes fele ne mozduljon meg. Vagy milyen előny jelent, hogy a trackpad annyira jól és pontosan működik, hogy lényegében nincs szükség egér használatára, de az is jól tud jönni, hogy ha az ember véletlen beleakad a töltőzsinórba, akkor az lecsatlakozik és nem rántja magával a gépet. Ezen kívül az egész designról, azaz a gép formájáról, az anyagválasztásról, stb. egyszerűen sugárzik, hogy minőségi.

 

5. Életérzés

Azt hiszem nem lennék őszinte, ha legalább legutolsó pontnak nem venném fel a listára, hogy az ember nem csak technikai adatokat vesz számításba egy ilyen gépnél, ami évekre állandó társává válik. A mai világban egy okostelefon vagy laptop ugyanolyan státuszszimbólum, mint korábban egy karóra vagy ékszer volt. És egy MacBook esetén tagadhatatlan, hogy az ember a hátulján lévő világító alma jelért is prémiumot hajlandó fizetni és ez bizony nekem egy kicsit valószínűleg hiányozni fog a csere után.

-----

Ha tetszik ez a bejegyzés, akkor semmiképpen se hagyd abba az olvasást itt, kövesd be blogomat és likeold új facebook oldalamat, ahol a korábbi bejegyzéseim is megtalálhatóak!

13+1 mobilos játék felnőtteknek - vigyázat addiktív!

avagy nem csak a 8 éveseké az okostelefon

2018. november 10. - blogness

Az ember, legyen bármennyi idős is, mindig ugyanannyira szeret játszani, ha nem is ugyanúgy. A mobilon való játszás az okostelefonok megjelenésével gyerekeknek való szórakozássá lett beskatulyázva, pedig korábban, például a Snakkel minden korosztály szeretett játszani. Emiatt összegyűjtöttem saját kedvenceimből 10 olyan játékot, ami elsősorban szerintem felnőtteknek szórakoztató, mégis kevésbé ismert, olyanokat amiket  esetenként 4-5 percre akár munka közbeni pihenésként is lehet használni (a javasolt játékok egy része előfordulhat, hogy csak Iphone-on elérhető, erről kommentben esetleg androidosok küldhetnétek visszajelzést!).

1. aa

A játék lényege, hogy egy forgó kerékhez kell további, megadott számú ágat hozzáilleszteni úgy, hogy a többit ne érintse. Nehezebb és több ügyességet kíván, mint az ember elsőre gondolná ettől az egyszerűnek kinéző játéktól.

img-3841.JPG

 

2. Stack

A Stack esetén egy tornyot kell építenünk úgy, hogy akkor nyomunk a képernyőre, amikor a jobbra-balra mozgó  újabb szint pontosan az előző fölé esik. A játék természetesen egyre nehezedik, hiszen minden hibánkkal szűkítjük a következő  szint területét és így a hibázási lehetőségeinket is. A játék előnyére válik a grafikája, azon belül is a harmonikus színei.

img-3845.JPG

 

3. Jigty

Az egyik legjobb puzzle alkalmazás, különösen Ipad-re alkalmas. Egyike azon kevés játékoknak, aminek megvettem a teljes verzióját további beállításokért és pályákért. Külön szórakoztató, hogy akár saját fényképünket is kirakhatjuk. Nehezebbre állítva (ahol már több száz darabos és forgatni kell a darabokat) akár több órát is el lehet tölteni egy puzzle kép kirakásával.

img_9f1e94b28c09-1.jpeg

 

4. okay?

Az okay? alkalmazásban egy golyót kell kilőnünk úgy, hogy az úgy pattogjon a darabok között, hogy minden (fehér) darabkát érintsen, megsemmisítve azt. Sokat hozzátesz a játékhoz, hogy a különböző fehér elemek különböző magasságú zongorahangot adnak, míg a fekete elemek dobhangot bocsátanak ki, ami nagyon jó audiohatást kelt.

 img-3839.JPG

 

5. Try Not To Smile

Egy magyar fejlesztésű applikáció, ahol az a célunk, hogy az alkalmazás által vetített vicces videók alatt véletlenül se mosolyogjunk (ezt az előlapi kamera segítségével figyeli a játék). Kiváló szórakozás otthonra esténként vagy baráti társaságban körbeadva.

 img-3847.JPG

 

6. Scale

Ebben a játékban egy kezdetben négyzet alakú területet kell vízszintes, illetve függőleges vonalak segítségével lecsökkentenünk úgy, hogy közben a pattogó golyót ne érintsük. Nehezebb, mint elsőre gondolná az ember.

 img-3849.JPG

 

7. 50 50

Mondhatnám a Scale egy komolyabb verziója, ahol különféle geometriai alakzatokat kell szemmértékkel viszonylag pontosan megadott számú, de ugyanakkora méretű részre darabolni.

img-3852.JPG

 

8. Blek

Akinek az okey? bejött, annak a mindenképpen a Blek-kel kell folytatni. Ebben a gyönyörűen megdesignolt játékban úgy kell eltalálnunk, illetve kikerülnünk bizonyos objektumokat, hogy az elején az ujjunkkal megrajzolunk egy rövid útvonalat, ami a tollunk felengedése után ismétlődni kezd, így egy jóval hosszabb utat bejárva.

 img-3853.JPG

 

9. Monument Valley

Nem maradhatott ki a listáról az a játék, ami egyértelműen a legszebb és egyben az egyik legszórakoztatóbb is. A játékfolyam során egy fehér sapkás kislányt irányítunk, akit egy összekeveredett geometriájú (kicsit talán a jól ismert végtelen lépcsős optikai illúzióhoz hasonlító) pálya átalakításával kell eljuttatunk a kijárathoz. Ez szintén egy olyan játék volt, ahol nem bántam meg a teljes verzió megvásárlását, de természetesen az ingyenes szintekkel is jól lehet szórakozni.

img-3855.JPG

 

10. One Line

Ebben a gondolkodtató játékban különböző pontokat kell összekötnünk úgy, hogy minden pontot legalább egyszer érintsünk, de kétszer ugyanazt a vonalat ne húzzuk be. Tömegközlekedésen kiváló időtöltés.

 img-3857.JPG

 

11. Homescapes

Ez a játék a már jól ismert ügyességi játékformátum újraélesztése, ahol ezúttal nem csak azonos típusú elemeket kell egymás mellé rendeznünk, hanem különböző extrákat is aktiválhatunk. A különböző szintek teljesítésével egy aranyos történetben haladhatunk előre ha akarunk, amely során még a bennünk élő belsőépítész is szerepet kaphat.

img_3864.jpg 

12. SandSlides

A lista majdnem végére egy olyan relaxáló játék jutott, ahol a fentről egyre gyakrabban kinyíló silókból kell a kieső homokot a megfelelő színű lyukba juttatni. Az elején talál egyszerűnek tűnhet a feladat, de ahogyan az lenni szokott idővel a játék egyre nehezedik.

 img_3865.PNG

 

13. Szókirakós

Bár azt ígértem olyan applikációk között válogatok majd, amelyek talán kevésbé ismertek, ez mégis felfért erre a lista utolsó helyére határesetként. A játékban megadott időn belül kell a rendelkezésre álló szomszédos betűkből szavakat alkotni az ujjunk felemelése nélkül (minél többet, illetve minél hosszabbat). Akár egymás ellen is versenyezhetünk az online játékot választva.

img-3851.JPG 

13+1. Arts and Culture

Sokatokban biztosan előbújik majd a mélyen megbúvó  kocaművészettörténész és felháborodtok, hogy ezt az alkalmazást játéknak javaslom. Ugyanakkor több nagyon érdekes funkciója mellett nagyon szórakoztató perceket tud okozni az Art Selfie mód, amely egy rólunk készült selfie alapján olyan festményeket mutat, amelyek hasonlítanak ránk.

img_3856.jpg

 

-----

Írjátok meg kommentben, hogy nektek mi a kedvenc játékotok, illetve a listából melyik játékokat próbáltátok ki és azok hogy tetszettek!

Kövessétek új Facebook oldalamat, hogy akkor is értesüljetek legújabb bejegyzéseimről, ha még nem követtek a blog.hu-n vagy esetleg nem kerül az indexen kiemelésre írásom!

Ha tetszik ez a bejegyzés, akkor semmiképpen se hagyd abba az olvasást itt, kövesd be blogomat és folytasd korábbi bejegyzéseimmel az utazásra ajánlott alkalmazásokról, a statisztikai hibákról, az elektromos autók jövőbeli terjedéséről, a Bajnokok Ligájában szereplő csapatok esélyeiről statisztikai megközelítésben vagy az amerikai választásokról!

8+1 hasznos mobilalkalmazás külföldi utazásokhoz

2018. november 08. - blogness

A különböző alkalmazásáruházakban tengernyi utazással kapcsolatos alkalmazást lehet találni, de tapasztalatom szerint ezek közül csak pár olyan van, amellyel tényleg érdemes foglalni telefonunk memóriáját. Ebben a bejegyzésben összeszedtem nektek az én kedvenceimet, illetve azok talán kevésbé ismert, de hasznos funkcióit.

Ha tetszik ez a bejegyzés kövess új facebook oldalamon, hogy elsőként értesülhess az új bejegyzésekről!

 

1. Visit A City

Az egyik leghasznosabb alkalmazás, amire sajnos csak kb. egy éve akadtam rá. Pár napos városnézős utazásokhoz a legalkalmasabb, hiszen a program segítségével lényegében egy tervet készíthetünk arról, hogy milyen látnivalókat szeretnénk megnézni.

Az alkalmazás legjobb funkciói közé tartozik, hogy eleve felajánl egy városnézési tervet, amely a látnivalóknál eltöltött várható időtartamot és azok egymáshoz való távolságát is figyelembe veszi, sőt ez utóbbi szerint még optimalizálja is a programunkat. Természetesen mi is belenyúlhatunk ezekbe a kezdeti tervekbe, hozzáadhatunk vagy éppen elvehetünk programpontokat.

Nagyon hasznos kényelmi funkció, hogy az összeállított programtáblán túl egy térképes útvonaltervet és a nevezetességek rövid leírását is megkapjuk, így akár útikönyv helyett elég lehet az alkalmazást használni vagy az online felületről a tervet kinyomtatni.

2. Local

A Facebook egyik legújabb alkalmazása, amely segítségével adott városban lévő események között válogathatunk. Én leginkább a szállodában esténként szoktam nézegetni, hátha találok valami érdekes piacot, vásárt, rendezvényt, nyilvános eseményt, esetleg éjszakai szórakozási lehetőséget másnapra.

3. Skyscanner

Az egyik legjobb alkalmazás repülőjegyek keresésére, hiszen több légitársaság repjegyei között válogathatunk egyszerűen és gyorsan, sokszor egyedi és olcsó ajánlatokkal.

4. Légitársaságok applikációi

Ha közvetlenül a légitársaságtól vettünk jegyet akkor szerintem mindig érdemes az adott légitársaság applikációját letölteni. Egyrészt általában el lehet tárolni a repülőjegyünket az alkalmazásban, így nem kell kinyomtatni sem. Ezen kívül nagyon egyszerűen nyomon követhetjük járatunkat, sokszor értesítést is kaphatunk esetleges késésekről. Időnként egyedi promóciók is elérhetőek az alkalmazás segítségével.

5. Google Maps

A talán mindenki által ismert applikációnak két hasznos funkcióját emelném ki külföldi utazásokhoz. Egyrészt turistaként jellemzően leginkább a tömegközlekedést használjuk, így az ahhoz tartozó útvonaltervező mindig jól jön. Másrészt általában kevesen tudják, hogy a térképeket letölthetjük, így olyan országokban is használhatjuk az alkalmazást, ahol esetleg nincs mobilinternet hozzáférésünk.

6. Tripadvisor

A Tripadvisor egy nagyon sokoldalú alkalmazás, de én leginkább éttermek és bárok keresésére szoktam használni. A legjobb benne, hogy a távolság, az árkategória és a konyha beállítása után könnyen dönthetünk a kilistázott éttermek között az értékelések és hozzászólások alapján.

7. Booking

A listára felfér a sokak által használt booking.com alkalmazása is. Az egyszerű szálláskeresésen túl nagyon hasznos az ingyenes lemondási szolgáltatás, illetve az, hogy a foglalásainkat az applikációban is tárolhatjuk. Jó tudni azt is, hogy 5 foglalás után egyes helyeken további, általában 10-20%-os kedvezményre lehetünk jogosultak a genius program kereteiben.

8. Waze

Autós utazások alkalmával messze a leghasznosabb alkalmazás. Nem csak amiatt, mert a torlódásokat is figyelembe vesz az útvonal tervezésekor (és így nem csak pontosabb útvonalat, hanem pontosabb várható érkezési időt is kapunk), hanem mert felhívja a figyelmet az esetleges sebességtúllépésekre és rendőrségi ellenőrzésekre is. Közös utazások alkalmával hasznos funkció, hogy megoszthatjuk egymással helyzetünket.

8+1. Helyi alkalmazások

Érdemes mindig utánanézni, hogy vaj-e adott városnak hivatalos alkalmazása vagy esetleg van-e külön program a helyi tömegközlekedéshez (van ahol sajnos a Google Maps ezen funkciója elérhetetlen).

----

Ha tetszik ez a bejegyzés kövesd a blogomat és olvasd el korábbi bejegyzéseimet, a statisztikai hibákról,  az amerikai választásokról, az elektromos autók terjedéséről vagy a 18/19-es Bajnokok Ligájában szereplő csapatok esélyeiről.

5 gyakori félrevezető statisztikai hiba

2018. november 06. - blogness

A mai big data világban a rendelkezésre álló adatok segítségével egyre több elemzés készül statisztikai módszerek felhasználásával sajnos meglehetősen változó minőségben. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem az általam legtöbbször észlelt hibákat és rámutatok pár félrevezetésre alkalmas módszerre.

Ha tetszik ez a bejegyzés kövesd a blogomat vagy olvasd el korábbi bejegyzéseimet az amerikai választásokról, az elektromos autók terjedéséről vagy a 18/19-es Bajnokok Ligájában szereplő csapatok esélyeiről.

1. A korreláció és a kauzalitás összekeverése

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy együtt mozgó, azaz korreláló folyamatok közé egyből ok-okozati viszonyt feltételeznek. Példaként az első ábrán nem valós adatokkal szemléltetem a problémát.

 

1. Ábra: A Duna vízállásának és egy jégcsarnokban eladott jegyek számának alakulása éven belül - kitalált adatok

1_1.png

 

Már a grafikonon is jól látható, hogy a jégcsarnok látogatottsága és a Duna vízszintje meglehetősen hasonlóan alakul éven belül (itt úgy állítottam be, hogy 90%-ban korreláljon). Ezek alapján akár le is vonhatnánk a következtetést, hogy a jégcsarnok látogatottsága nyáron a Duna alacsony vízszintje miatt esik vissza. Ugyanakkor nyilván a kettőnek semmi köze egymáshoz, egyszerűen mindkettő egy harmadik független faktortól, a kint lévő hőmérséklettől függ.

Az itt bemutatott példa ráadásul még a jobbik eset, hiszen van valamilyen összefüggés a két adatsor között, még ha nem ok-okozati is. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a korrelációt akár véletlen is okozhatja.

Tehát mindig érdemes a józan paraszti eszünkre hagyatkozni ilyen esetekben és észben tartani, hogy a korreláció nem egyenlő a kauzalitással.

 

2. A heteroszkedaszticitás figyelmen kívül hagyása

A heteroszkedaszticitás az a szó, ami hallatán minden jóérzésű magyarnak feláll a hátán a szőr nem beszélve a statisztikát hallgató egyetemistákról. Valójában viszont egy viszonylag egyszerű, de annál fontosabb dologról van itt szó, ami ráadásul egy olyan hiba, amit még a legnagyobb hírnevű gazdasági lapok is (pl. az Economist elég gyakran) rendszeresen elkövetnek.

Vegyük például azt az esetet, hogy megpróbáljuk meghatározni, hogy hogyan lehetne egy közepes oktatással rendelkező ország (pl. Magyarország) oktatását javítani. Elkezdünk adatokat gyűjteni és a GDP arányos oktatási ráfordítást (y tengely) és az oktatás minőségét (x tengely, 1-100-ig, ahol 100 a legjobb) ábrázoló grafikonra ránézve nagyon úgy tűnik, hogy szoros összefüggés van a kettő között. Rá is pattintunk egyből egy trendvonalat (lineáris regressziót), ami több mint 80%-os magyarázóerőt mutat.

 

2. Ábra: GDP arányos oktatási ráfordítás (%) és az oktatás minősége (1-100=legjobb) - kitalált adatok

2_1.png

 

Tehát a zöld ország szempontjából a trendvonal magas magyarázóereje miatt le is vonhatjuk a következtetést, ha növeljük az oktatási ráfordításokat arányosan nőni fog az oktatás minősége, így kell 70 pont feletti oktatási színvonalat elérni. Ez az állítás természetesen valamennyire igaz is.

A probléma ugyanakkor ott van, hogy míg a 0 és 60 pont között szóródó, rossz-közepes oktatási rendszerrel rendelkező országokra nagyon pontosan illeszkedik a trendvonal, addig a piros, kiemelkedő minőségű oktatást kínáló országokéra már jóval kevésbé (azaz a modell egyre inkább hibás, heteroszkedasztikus). Ráadásul a kutatásunknak pontosan az a célja, hogy meghatározzuk, hogyan lehetne  a piros országok oktatási színvonalát elérni és pont ezekre a legrosszabb a modellünk. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a legmagasabb színvonalú oktatási rendszer kiépítése korántsem csak pénz kérdése (a kitalált adatok alapján).

Tehát mindig érdemes megbizonyosodni, hogy az elénk tárt modell ne csak a jelenlegi helyzetünket magyarázza jól, hanem a kitűzött célállapotot is.

 

3. Túl kicsi minta használata

 Egy másik gyakori hiba vagy még inkább elhallgatott tény, hogy adott kutatást mekkora minta felhasználásával készítettek el és így milyen megbízhatóságú lesz a következtetés. Mindig négy dolgot kell keresnünk:

1. Mekkora a sokaság, amire következtetni akarunk (például, ha minden magyar állampolgárra akarunk következtetést levonni, úgy kb. 10 millió fős)

2. Mekkora megbízhatóságot akarunk (jellemzően 95%-os vagy 99%-os bizonyossággal akarjuk tudni például, hogy a magyarok hány százaléka szereti a sört)

 3. Mekkora a hibatűrésünk (például ha kijön, hogy a magyarok 80%-a szereti a sört +-3% hibával és 95%-os megbízhatósággal, az azt jelenti, hogy 95%-ig biztosak lehetünk benne, hogy a magyarok 77-83%-a szereti a sört)

4. Ha megvan a sokaság mérete, a megbízhatósági szint és a megengedett hiba mértéke meghatározhatjuk, hogy hány fős mintára van szükségünk (azaz, ahhoz, hogy 10 millió magyartól, 95%-os megbízhatósággal és maximum 3%-os hibával megkapjam hány százalékuk szereti a sört hány embert kell megkérdeznem).

Ha a megfelelő számításokat elvégezzük, akkor világossá válik, miért is olyan nehéz például egy szoros politikai csata kimenetelének megbecslése.

Ahogyan a 3. ábrán is látszik, minél biztosabban akarom tudni a kimenetelt (szűkítem a hiba lehetőségét), akkor exponenciális szerűen emelkedik a szükséges mintaszám. Például 10 millió választó esetén, ahhoz hogy 95%-os bizonyosággal eldöntsem melyik párt lesz a befutó +-5%-os hibával elég csak 665 embert véletlenszerűen megkérdeznem. Ha viszont a megengedett hibasáv tized akkora, azaz csak fél százalékos, akkor már 100-szor ennyi embert kell felhívnom.

 

3. Ábra: A szükséges mintaelemszám (y tengely, log skála) és a megengedett hibahatár függvényeként (x tengely) különböző szignifikanciaszinteken 10 milliós sokaságra - valós adatok

3_1_1.png

 

Érezhető tehát, hogy az ilyen megkérdezéses, mintavételes kutatásoknak ez egy komoly nehézsége lehet. Különösen, ha szoros kimenetelek (pl. BREXIT) megbecslésére használják, ahol a hibasávnak nagyon alacsonynak kell lennie. De ha megmaradunk a sörös példánál, ahol megkérdeztünk például már 24 embert, akik 80%-ban azt válaszolták, hogy szeretik a sört, akkor 95%-os szinten már nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyarok többsége szereti a sört. Ugyanakkor ha még 400 ember megkérdezése után is csak 51% mondta azt, hogy szereti a sört, akkor mindenképpen érdemes tovább növelni a mintánkat.

Tehát mindig figyeljünk oda, hogy mennyire megbízható egy adott kutatás interpretációja a mintaelemszám és a sokaság arányában, valamint mindig kételkedjünk az ilyen jellegű felmérésekben, amikor szoros eredményekből erős következtetéseket vonnak le.

 

4. Megtévesztő grafikonok

Az itt felsorolt listában talán ez az egyetlen olyan elem, amit a leggyakrabban szándékosan követnek el a különböző adatokat publikáló szerzők. A következőkben bemutatok pár példát arra, hogy milyen egyszerű manipulálni minket a különböző grafikonokkal.

Vegyük egy autókereskedés példáját, ahol a menedzsment a tulajdonosnak akarja prezentálni az elmúlt évek autóeladásainak alakulását. Nyilván a menedzsment szeretné bizonyítani mennyire jó munkát végeztek, azaz az autóeladások meredeken emelkedtek. A menedzsment fogja is a nyers adatokat és kirajzolja egy grafikonra (4.1. Ábra).

 

4.1. Ábra: Az autóeladások alakulása 2010 és 2018 között - kitalált adatok

5_1.png

 

A kirajzolt grafikonon ugyan látszik az autóeladások emelkedése, de a menedzsment úgy látja, hogy ez mégse elég impresszív. Rövid gondolkodás után arra gondolnak, hogy mi lenne, ha a darabszám helyett az éves növekedést mutatnák be (4.2. Ábra).

 

4.2. Ábra: Az autóeladások éves növekedése 2010 és 2018 között - kitalált adatok

5_2.png

 

Na ez már mindjárt meggyőzőbb gondolja a menedzsment. Helyenként erősen emelkedő, magasnak tűnő növekedés. Na de ott van az a csúnya 2013-as év és  ráadásul pont az utolsó évben lefelé mutat a grafikon vége is miközben az első ábráról tudjuk, hogy emelkednek az eladások. Hát akkor egyszerűen számoljuk a növekedést 2010-es bázisra vagy az első ábrán toljuk el az x tengely-t a nulláról.

 

4.3. Ábra: Az autóeladások növekedése 2010 és 2018 között - kitalált adatok

5_3.png

4.4. Ábra: Az autóeladások alakulása 2010 és 2018 között - kitalált adatok

5_4.png

 

Na most már a tutiban ülünk - gondolhatja jogosan a menedzsment. De ennél még jobb ha a vonaldiagram helyett oszlopdiagramot választunk veti közbe egyikük, az olyan telítettnek tűnik. És valóban, ezzel már tuti az év végi bónusz.

 

4.5. Ábra: Az autóeladások alakulása 2010 és 2018 között - kitalált adatok

5_5.png

 

Az egész történet üzenete csak annyi, hogy nagyon oda kell figyelni mit ábrázol egy grafikon, mit mutatnak és hol kezdődnek a tengelyek. Képzavarral élve úgy is mondhatnám, hogy ne csak a szemünkre hallgassunk.

 

5. Túlilleszkedés, túltanítás

A túlilleszkedés problémája annyiban hasonlít a heteroszkedaszticitásnál ismertetett problémakörhöz, hogy itt is egy trendvonalakkal kapcsolatos problémakörről van szó. Tegyük fel, hogy egy hajógyártó vállalatnál dolgozunk, ahol kollégánk a 2008 és 2017 közötti eladások alapján megpróbálja megbecsülni, hogy mennyi lesz idén (2018) az eladott hajók száma.

Elkezd kattintgatni a statisztikai programban és sikerül is felvenni egy trendvonalat. Látja ám, hogy különböző fokszám beállítási lehetőséget ajánl fel a program. Ez lefordítva annyi jelent, hogy a trendvonal egyenletében hányadik hatvány lesz a legmagasabb (azaz például ha a 2019-es becslésben 2019^3-on tag a legmagasabb hatványfokú tag, akkor harmadfokú - ha az év a magyarázó változó).

Először lineáris, azaz elsőfokú trendvonalat alkalmaz, de látja, hogy az elmúlt évek eladásai valahogy mégse annyira esnek rá erre az egyenesre és a programból az is kiolvasható, hogy a trendvonal magyarázóereje csak 11%-os.

 

5.1. Ábra: A lineáris trendvonal

4_1.png

 

Ekkor kollegánk átállítja a fokszámot kettőre (5.2. Ábra), azaz már másodfokú egyenlet adja meg a trendvonalat. Ez szemmel látható javulást eredményez, sőt a modell immár 35%-os magyarázóerővel bír.

 

5.2. Ábra: A másodfokú trendvonal

4_2_1.png

 

De ha ez ennyit javul, akkor miért is ne állítsuk még feljebb? - gondolhatja kollegánk és át is állítja a programot harmadfokúra (5.3. Ábra). A modell még tovább javul, immár 44%-os magyarázóerőt ért el.

 

5.3. Ábra: A harmadfokú trendvonal

4_3.png

 

De akkor miért is ne legyen inkább negyedfokú? és már kattint is kollégánk (5.4. Ábra). Hű, gondolhatja magában ez már egy igen jó modell, közel 85%-os "hatékonyságú".

 

5.4. Ábra: A negyedfokú trendvonal

4_2.png

 

Na de nézzük meg, hogy mit is mutatnak ezek a modellek a 2018-as előrejelzett évre - végső soron ezért csináltuk az egészet. Jól látható, hogy a lineáris, a másodfokú és a harmadfokú bár eltérő mértékben, de egyaránt növekvő eladásokat vetítenek előre. Ezzel szemben a legjobban illeszkedő negyedfokú  modell szerint hatalmas zuhanásra számíthatunk. Ha viszont szemmel ránézünk az ábrára, akkor 2013-tól egy egyre lassulú, de emelkedő trendet látunk, akkor hogy is van ez?

Természetesen nehéz igazságot tenni a kérdésben, hiszen majd utólag kiderül a dolog mondaná a bölcs, de azt azért érezhetjük, hogy mind a harmadfokú, mind a negyedfokú becslés túlzó. Se a harmadfokú által mutatott eladáskétszereződés, se a negyedfokú által előrevetített negyedére visszaesés nem látszik indokoltnak. A titok nyitja a túltanítás jelensége, ami akkor áll fenn, amikor egy modellt túlzottan specifikálunk egy adott mintára. Természetesen nem az a gond, hogy a modell a mintára túl jó, hanem hogy a modell nem azért építjük általában, hogy a mintát magyarázzunk, hanem arról a sokaságról akarunk valamit mondani, ahonnan a mintát vettük - arra meg nem lesz jó. Itt a példában valahol a másodfokú környékén lehet az igazság.

A lényeg tehát, hogy minden statisztika elemzésénél tartsuk észbe, hogy a kapott eredmények mennyire általánosíthatóak, nem a mintára lövünk, hanem a sokaságra.

Ha tetszik ez a bejegyzés kövesd a blogomat vagy olvasd el korábbi bejegyzéseimet az amerikai választásokról, az elektromos autók terjedéséről vagy a 18/19-es Bajnokok Ligájában szereplő csapatok esélyeiről.

Amerikai kongresszusi és szenátusi választások előzetes

2018. november 05. - blogness

Az Egyesült Államokban november 6-án tartják a kongresszusi és szenátusi választásokat, ahol a demokratáknak lehetőségük nyílik a republikánus többség megtörésére. A választásnak tehát komoly tétje van, hiszen egy esetleges demokrata győzelem meglehetősen beszűkítheti Trump elnök lehetőségeit, míg egy újabb republikánus siker tovább mélyítheti a demokrata párt Hillary Clinton bukása után kialakult válságát.

Ha tetszik ez a bejegyzés kövesd a blogomat vagy olvasd el korábbi bejegyzéseimet az elektromos autók terjedéséről vagy a 18/19-es Bajnokok Ligájában szereplő csapatok esélyeiről.

A képviselőházra minden körzetben lehet majd szavazni, tehát mind a 435 ülés betöltéséről szól a november hatodikai választás. A jelenlegi állapot szerint a republikánusoknak 235, míg a demokratáknak 193 helyük van, míg a fennmaradó 7 helyen a képviselők korábban lemondtak, így jelenleg üresek.

A többség elnyeréséhez az egyik pártnak legalább 218 hely megszerzésére van szüksége. A FiveThirtyEight által jelenleg legvalószínűbbnek ítélt forgatókönyv szerint a demokraták 87-88%-os valószínűséggel szereznek majd többséget a választáson, várhatóan a jelenlegihez képest 37-tel több helyet elhódítva, amely 234-201-es elosztást eredményezne javukra.

Ez nem is meglepő annak fényében, hogy a Donald Trump-ot elutasítók aránya továbbra is magas (52-53%), míg az elnök politikáját támogatók száma stagnál (42-43%). Ez viszonylag szokatlan az Egyesült Államokban, ahol általában inkább támogatóak szoktak lenni a választók az elnök politikájával, különösen az első ciklus elején. Hasonlóan nem túl jó előjel a republikánusok számára, hogy a demokraták párt alapon is jóval támogatottabbak (+8-9% körüli előnnyel).

 

1. Ábra: A képviselőház jelenlegi és a mostani választás utáni legvalószínűbb felosztása (D=kék, R=piros, Jelenleg nem betöltött=szürke)

kong.png

 

Bár a képviselőházért futó verseny akár eldöntöttnek is tekinthető, de azért mindenképpen érdemes lesz figyelni a kaliforniai 39-es és 48-as, a texasi 7-es, a nebraskai 2-es, az illinoisi 6-os, a minnesotai 6-os, a michigani 7-es, a georgiai 6-os, a virginiai 5-ös és 7-es, a floridai 15-ös és 26-os, a new jerseyi 3-as, a pennsylvaniai 1-es és a new yorki 22-es körzeteket.

-----

A szenátusi választás a kongresszusinál kissé komplikáltabb. A 100 férőhelyes szenátusi üléstermet az Egyesült Államokat alkotó 50 szavazójoggal bíró állam által választott államonként 2-2 szenátor tölti be. A szenátusi választások során mindig a helyek 1/3-a kiadó, minden államban legfeljebb egy szenátor helyéért folyik a harc, de értelemszerűen egyes szenátusi választások során lesznek olyan államok, ahol abban a körben nem tartanak választásokat.

A jelenlegi 100 ülés többségét, 51 széket a republikánus szenátorok foglalnak el, míg 47 ülés demokrata szenátoroké. A maradék két ülés a függetleneké, akik azonban a demokrata előválasztásokon indulnak, így érték alapon, egyszerűsítésképp akár demokratáknak is tekinthetőek (egyikük például a korábban demokrata elnökjelöltségért is induló Bernie Sanders vermonti szenátor).

A november hatodikai választásokon összesen 35 hely kiadó (2 helyen nem most lenne, de a korábbi szenátorok lemondtak), ebből jelenleg 24 helyen demokrata, 9 helyen republikánus és 2 helyen független szenátor van. Látható tehát, hogy a többséghez szükséges 51 hely megszerzése a demokratáknak eleve nehéz feladat, hiszen a republikánus helyek több, mint harmadát el kéne hódítaniuk úgy, hogy közben minden államot megtartanak. Már eleve utóbbival is nehéz dolguk lesz, hiszen 10 olyan államban van jelenleg demokrata szenátor, ahol a 2016-os választásokon Donald Trump nyert (míg csak 1 olyan republikánus van, ahol Hillary Clinton). Ráadásul egy esetleges döntetlen (50-50) felosztás is a republikánusoknak kedvezne, hiszen a szenátus szabályai szerint döntetlen szavazások esetén az alelnök saját szavazatával feloldhatja a határozatképtelenséget.

Mindenezek alapján nem is csoda, hogy a korábban említett FiveThirtyEight több, mint 83%-os valószínűséget ad arra, hogy a republikánusok megőrzik többségüket, sőt a legvalószínűbb forgatókönyv szerint jó eséllyel egyel még növelni is tudják majd a szenátoraik számát. Érdekes államnak számít Florida, ahol a jelenlegi demokrata képviselőt a vártnál talán jobban szorongatja a jelenlegi kormányzó, a republikánus Rick Scott. Itt a győztes egyébként az elnökválasztáson leszereplő Marco Rubio szenátor párja lehet majd. Egy másik figyelemreméltó választás a texasi lesz, ahol a hagyományos republikánus államban újrainduló, a republikánus előválasztásokon Donald Trump egyik legfőbb kihívójának számító Ted Cruz szenátor akár el is veszítheti helyét a semmiből előrobbant, hirtelen országosan is nagy hírnevet szerző demokrata Beto O'Rourke-kal szemben. Izgalmasnak ígérkezik még a nevadai, a missouri-i, az indianai és az arizonai választás is.

 

2. Ábra: A szenátus jelenlegi és a mostani választás utáni legvalószínűbb felosztása (D=kék, R=piros, Független=kékesszürke)

sz.png

 

-----

A november hatodikai választás tehát várhatóan legalább a következő két évre, azaz Trump elnök első ciklusának végéig átrajzolhatja a demokrata-republikánus erőviszonyokat (két év múlva az összes kongresszusi és a szenátusi helyek 1/3-a újra kiadó lesz). Természetesen az elnök számára legrosszabb esetben is fennmarad majd az Obama elnök által is előszeretettel használt elnöki rendeletek kiadásának lehetősége. Ezen kívül nem árt észben tartani azt is, hogy a frakciófegyelem az USA-ban korántsem annyira erős, mint Magyarországon, azaz megfelelő kompromisszumok árán minden lehetséges marad továbbra is Donald Trump számára.

Ha tetszik ez a bejegyzés kövesd a blogomat vagy olvasd el korábbi bejegyzéseimet az elektromos autók terjedéséről vagy a 18/19-es Bajnokok Ligájában szereplő csapatok esélyeiről.

A következő autóm már elektromos lesz?

Elektromos autók tejedésének előrejelzése 2060-ig

2018. november 03. - blogness

Manapság már nem kérdés, hogy az elektromos autóknak és autózásnak létjogosultsága van mindennapjainkban. Ráadásul a magasabb ár ellenére alacsonyabb karbantartási- és természetesen üzemanyagköltségekkel rendelkező környezettudatos közlekedés egyre inkább teret hódít magának.

Ma már talán rá sem csodálkozunk, ha egy Teslával találkozunk, vagy elsétálunk egy elektromos töltőállomás mellett. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Magyarország még komoly lemaradásban van a nyugati országokhoz képest - mind infrastruktúra, mind az elektromos autók elterjedésének szempontjából.

Az EAFO adataiból jól kiolvasható, hogy az Európai Unió (+EFTA országok és Törökország) átlagához képest is jelenleg jó két éves lemaradásban vagyunk. Míg nálunk a személyautók mindössze 1,25%-a elektromos (teljesen vagy hibrid), addig az európai átlag jóval magasabb 2,16% (2018Q3). Ennél még súlyosabb a lemaradás, ha Izlandot (17%) vagy Norvégiát (47%) vesszük példának, de természetesen Ausztriát leszámítva közvetlen szomszédainknál még ennél is kevésbé fényes a helyzet.

1. Ábra: Az elektromos autók piaci részesedése a személyautók között (2011-2018Q3)

3_1.png

 

De mit tudunk mondani ezek alapján az elektromos autók jövőjéről? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához használhatjuk Frank Bass 1969-ben publikált, az innovációk elterjedését leíró modelljét. Amennyiben feltételezzük, hogy az összes személygépkocsi kiváltható lesz előbb-utóbb elektromos technológiával, úgy a legkisebb négyzetek módszerét alkalmazva terjedési görbét illeszthetünk a múltbeli adatokra. Természetesen ez egy elég nagyvonalú alkalmazása a modellnek, de szemléltetéshez véleményem szerint tökéletes. Miután az európai adatokról hosszabb idősor áll rendelkezésre, így ezt tekintettem a projekció alapjának.

2. Ábra: Az elektromos autók piaci részesedése a személyautók között (2011-2060F)

3_3.png

Ahogyan a 2. ábrán is látható, amennyiben a modell helyesen becsli az elektromos autók tejedését, úgy az igazi elektromos autó bumm még csak most jön, sőt 10 év múlva várhatóan már minden ötödik autó Európában akkumulátorok segítségével működik majd. Nem kell egészen 20 évet várni, míg a személyautók között már az elektromotorral felszereltek kerülnek többségbe.

Amennyiben Magyarországra is ugyanezen paraméterekkel becsüli próbálunk, úgy látszik, hogy 2025-ig arányaiban látványos lesz majd a lemaradásunk a többi országhoz képest. Ezután is fennmarad majd az érzékelhető 2-3 éves hátrány, de sokkal kevésbé szemmel látható módon.

Figyelem!  A szerző az itt levezetett elemzésért semmilyen felelősséget nem vállal, a megfogalmazott állítások és bemutatott információk különösen kereskedésre való felhasználására csak saját felelősségre történhet!

Nagy pénz, nagy foci?

Bajnokok Ligája 18/19 előzetes

2018. szeptember 19. - blogness

Az elmúlt években az országos bajnokságok és különösen a Bajnokok Ligája jól megmutatta, hogy igazán kiugró eredményeket (különösen konzekvensen) csak erős pénzügyi háttérrel rendelkező futballcsapatok érthetnek el. Természetesen nem újdonság, hogy eredményes focit minőségi játékosokkal lehet játszani, de a játékospiacon kialakult jelenlegi árak - gondoljunk csak Neymar átigazolására - tovább erősítik a gazdagabb klubok dominanciáját.

De mit várhatunk ezek alapján az idei Bajnokok Ligája mezőnyétől? Azaz nagy pénz tényleg nagy foci?

Először is érdemes megnézni a különböző csapatok kereteinek és az UEFA rangsora (UEFA koefficiens) közötti összefüggést. Ahogyan az a diagrammon is jól látható az idei Bajnokok Ligája mezőny eleve két pénzügyileg erősen különváló részre osztható. A 750 millió euró feletti, jellemzően a helyi bajnokságokban domináló, pénzügyileg szupererős csapatokra, és a 600 millió alatt nagyjából egyenletesen eloszló középcsapatokra. Jól megfigyelhető az is, hogy az előző évek nemzetközi eredményei alapján meghatározott UEFA koefficiens és a játékoskeret értéke között lineáris kapcsolat van, azaz az értékesebb játékosokkal rendelkező klubok az elmúlt négy évben jobban teljesítettek, mint a kevésbé kiemelkedő kerettel rendelkezők.

1. Ábra: Az UEFA koefficiens (Y tengely) és a játékoskeretek értéke a Transfermarkt (X tengely, millió EUR) alapján 2018.09.19-én

diagramm2.png

De nem csak az elmúlt évek teljesítményeiből indulhatunk ki, ugyanis a fogadóoldalakon keresztül az idei győzelmi esélyeket a piac már beárazta, így egy újabb kézenfekvő összehasonlítási lehetőség adódik. Az oddsokból számolt egyfajta implicit valószínűség alapján tovább erősödhet bennünk az érzés, hogy a fociban is a pénz beszél. Miután a végső győzelmi valószínűséget mutató Y tengely logaritmikus skálán van, így az ábrán szemmel látható lineárisnak tűnő kapcsolat valójában exponenciális, azon belül is több, mint 90 százalékos magyarázóerővel bír (aki jártas a statisztikában R2).

2. Ábra: Az Bet365 implicit végső győzelmi valószínűségek (Y tengely) és a játékoskeretek értéke a Transfermarkt (X tengely, millió EUR) alapján 2018.09.19-én

diagramm1_1.png

A látottak alapján tehát a köztudatban elterjedt mondás helyes megfogalmazása kis pénz kis foci, nagy pénz exponenciálisan nagy foci!

 

Figyelem!  A szerző az itt levezetett elemzésért semmilyen felelősséget nem vállal, a megfogalmazott állítások és bemutatott információk különösen fogadásra való felhasználására csak saját felelősségre történhet!